Kétezer éves kőburkolat szakaszai a Pilisszentkereszttől Dobogókőig vezető úton

Sok minden igaz Rómára. De hogy az utak építője is, azt a következő képek bizonyítják. Ez a semmihez sem fogható ókori hatalom, mely számomra sokkal többet jelent egy görög, egyiptomi, vagy akár keleti birodalomnál, abban is különbözik a többitől, hogy igazán gyorsan felismerte azokat az előnyöket, vívmányokat, azokat a technikákat, amelyek a nagyságát erősíthetik. Róma talán éppen a korabeli fejlesztések iránti fogékonyságában volt nagy. Így aztán miért is csodálkoznánk azon, hogy gyorsan ráébredt, hogy az utak építése nélkül nincs lehetőség a hadsereg mozgósítására, a kereskedelem felvirágoztatására a provinciákon, vagy – talán nem is tudják – esetenként a mai Magyar Postát is megszégyenítő, gyors császári küldeményszállítás és civil levélkézbesítés bonyolítására.

A főváros legfőbb útvonalai, főként a budai oldalon, valójában az egykori római utak vonalát követik. Ezt tudtuk eddig is. Azt viszont talán sokan nem ismerték, hogy a hódítók még arra is vették a fáradságot, hogy hegyeken át vezető vonalakat kövezzenek ki városaik, településeik között. Sőt, akár egy hegytetőre épített erődhöz, vagy kilátóhoz is kövezett utat építsenek. Íme, a bizonyíték. A fotóim a Dobogó-kőre vezető egykori római út maradványait mutatják, melynek egy ága a magaslaton feltételezhető őrtoronyhoz kanyarodik. A kövek még mindig látszanak az útburkolatban, ami természetesen, nem volt ilyen döcögős, hiszen az építők cementtel egyenlítették ki a szikladarabok közti réseket.